A kínai mezőgazdaság helye a Világranglistán, a 90-es évek elején

1. hely:

rizs, kender, cukorcirok, gyapot, édesburgonya, repce, dohány, hagyma, uborka, kör­te, hús, tojás termelése, baromfi- és sertésállomány, selyemhernyó tenyésztése, halá­szat.

2. hely:

búza, kukorica, burgonya, földimogyoró, szezám, len, tea, bab, káposzta, alma, szilva termelése, kecskeállomány.

3. hely:
köles, juta, szója, narancs, ananász, cukor termelése, juhállomány.

A nagy népsűrűség miatt a földek túlnyomó részét a közvetlen táplálékul szolgáló növények foglalják el, s a takarmányféléknek alig jut hely. Az állattenyésztés ezért alá­rendelt szerepet játszik. A hatalmas sertés- és baromfiállomány a háztartási hulladékokat hasznosítja. A szarvasmarha és bivaly termelés fő célja az igaerő biztosítása. A táplálkozásban fontos fehérjeforrást jelent a belvízi és a part menti halászat. Dél-Kína hagyományos selyemhernyó-tenyésztés is említést érdemel.